Új EU-jelentés: Magyarország változatlanul sereghajtó a jogállamiság területén
A bizottság éves jelentésének közzététele előtt a Frankfurter Rundschau tudósítója térképezte fel a helyzetet Magyarországon.
A bizottság éves jelentésének közzététele előtt a Frankfurter Rundschau tudósítója térképezte fel a helyzetet Magyarországon.
Az Európai Bizottság az EUrologusnak cáfolta azt a hírt, hogy Ursula von der Leyen azt javasolta a biztosoknak, ne utazzanak Budapestre a Pride-ra, mert ezzel provokálják Orbán Viktort. Ettől még a Pride esetleges betiltása meghatározhatja a keddi vitát, ahol Magyarország sokadszorra kerül napirendre a 7. cikk alapján. Az „átláthatósági” törvény, valamint Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak blokkolása ugyancsak téma lesz kedden a tagállamok tanácsában.
Az Európai Néppárt pánikjelenségnek, a Fidesz kétségbeesett kísérletének tekinti az átláthatósági törvényt, amellyel a törzsszavazóikat akarják megszólítani – nyilatkozta a párt egyik német EP-képviselője az EUrologusnak. Az Európai Bizottság azt mondja, hogy vizsgálják, de nem kommentálják a tervezetet, csak ha majd a parlament elfogadja.
Csak az elfogadott átláthatósági jogszabályt fogja értékelni az Európai Bizottság, de a testület elkötelezett a civil társadalom finanszírozásának védelme mellett – mondta a Bizottság szóvivője az EUrologusnak.
Ahogy várható volt, nem hozott sok lényeges újdonságot a Magyarországról tartott európai parlamenti vita. Hacsak azt nem, hogy EP-képviselő szép számban jelezték, el fognak jönni a budapesti Pride-ra.
Ha nem változik semmi, jövőre már kevesebb uniós forrás lesz veszélyben, mivel újabb egymilliárd euró fog elveszni Magyarország számára – ez derült ki az Európai Parlamentben, ahol a Fidesz a kohéziós alapok miatt nem, de az Erasmus miatt komolyan aggódott.
A küldöttség célja, hogy felmérje, hogyan változott a jogállam helyzete az elmúlt években.
A magyar kormány több szempontból egyetért a lengyel uniós elnökség azon megközelítésével, hogy minden téma kapcsán legyen a biztonság az elsődleges szempont – fogalmazott sajtótájékoztatóján Bóka János európai ügyekért felelős miniszter Brüsszelben, az Általános Ügyek Tanácsát követően. Ahol egyébként a magyar jogállamiság is téma volt.
A 2006-os tüntetésekről is szó volt a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárásról szóló szakbizottsági vitán Brüsszelben.
Bóka sérelmezi, hogy az Európai Bizottság szerinte nem azonos mércével ítéli meg a magyar és a lengyel jogállamiságot.
A régi lendülettel veszi elő a magyar ügyeket a decemberben hivatalba lépő testület. A pénzbefagyasztásokkal kapcsolatos eljárások szigorodnak és bővülnek, nem lesz változás az EU migrációs vagy zöldpolitikájában, és továbbra is napirenden marad a szerződésmódosítások ügye, amely többek között a vétójog eltörlését tartalmazza. Közben a kormány politikai súlya látványosan csökken.
Jövő héten tárgyalnak arról a tagállamok, hogy milyen irányba változott a magyar jogállamiság az elmúlt időszakban. A téma nem magyar kezdeményezésre, hanem tagállami nyomásra került napirendre.
Magyarország a 73. helyen áll a 142 országot felvonultató rangsorban.
Az új Európai Parlament nem lesz elnézőbb Orbán Viktorral szemben. Sőt, a magyar jogállamisággal foglalkozó EP-képviselők már arról beszéltek, hogy újabb eszközöket kell bevetni annak érdekében, hogy Magyarországon véget vessenek az uniós értékek aláásásának és az EU-s források elherdálásának.
A két skandináv ország kormánya azt javasolja egy közös levélben, hogy a mezőgazdasági kifizetéseket is zárolják a jogállamiság elveit sértő EU-tagországok előtt – írja a Népszava. A magyar és a lengyel gazdák is komoly forrásoktól esnének el.
Az Európai Unió költségvetésének legnagyobb tételét is visszatartanák azoktól az országoktól, amelyekben nem megfelelő a jogállamiság helyzete.
Időről időre, egyre sűrűbben derül ki, hogy a tagállamoknak elegük van a magyar kormány uniós döntéseket megbénító politikájából. A magyar szavazati jog felfüggesztése már nyílt beszédtéma EU-s berkekben, bár eddig úgy tűnik, hogy az átléphető vörös vonalak sosem fogynak el a nemzetközi diplomáciában.
Bőven több mint kétharmados többséggel fogadta el az Európai Parlament ennek a ciklusnak az utolsó, Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalását. A 11. ilyen jellegű dokumentum is bírálatokat tartalmazott, de ahogy a korábbiakban, most is volt benne újdonság.
Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Parlament a tisztességes eljárás látszatára sem ügyel.
David Sassoli a magyar koronavírus-törvényről szóló vitára hívta meg a kormányfőt. Az ügy előzménye Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozata.